Tipikusan rohadék időjárás van.
Ez ellen a nagy mennyiségű csokis mindenfélék bevitelével, valamint a citromos vízzel harcolok.
Ez utóbbit egy barátnőm issza évek óta, és esküszik rá, hogy ez segít mindenféle baján, simítja a ráncokat, olvasztja a hájat.
Hát haha. Szerintem azért a genetika kicsit dominánsabb nála, ami azért piszokság, mert egy pillanatra szinte elhittem, hogy rátaláltam a csodaszerre.
Nem újdonság ez a dolog persze, de senkit nem láttam még, aki ennyire jól nézett volna ki, pusztán a citromos víz áldásos hatásának köszönhetően.
De felbuzdultam én is, mert ha más nem is, legalább a folyadékbevitelem kicsit normálisabb lesz.
Gondoltam én. Egészen a harmadik napig, amikor már rá sem bírtam nézni a citromos-melegvizes pohárra.
És akkor hol voltam attól az ortodox buzgalomtól, amivel a fent említett minden étkezés előtt behajít fél liternyi forró vizet, egy egész citrommal.
De aztán eszembe jutott a gyömbérszörpöm, amit még nyáron hoztam valahonnan és kicsikét beleöntöttem a citrom mellé.
És akkor maradtam is forró gyömbéres limonádénál, mert nagyon jó.
És ugye a gyömbérnek megvan a maga gyógyhatása.
A cukornak nincs, de most ettől tekintsünk el, most ilyen cukordús heteket élek.
Aztán elfogyott a szörp és meg voltam lőve.
Úgyhogy muszáj volt otthon előállítani, mert nem kaptam olyat, aminek a gyömbértartalma felvette volna a versenyt a tartósító-és egyéb adalékanyagokkal.
És mindig kiderül, hogy ezek milyen pofonegyszerű dolgok.
A legszimpatikusabb Lebovitz metódusa, de igazából nem is kell ehhez recept.
Gyömbérszirup és kandírozott gyömbér
20 dkg gyömbér hámozva, kis kockákra vágva
40 dkg nádcukor
1 liter víz
Mindent összeöntök egy lábasba, forrás után lejjebb veszem a lángot hogy csak gyöngyözzön.
Amikor a kockák kezdenek áttetszőek lenni, akkor van készen.
Leszűröm a szirupot, a gyömbért kiterítem egy sütőpapíros tálcára és megszórom kristálycukorral.
Egy nap alatt megszikkad, mehet sütibe, vagy csak úgy rágcsálni.
A limonádéhoz jó meleg víz kell, egy adag szirup és egy kisebb citrom leve.
A jó képhez meg türelem, tehetség, jó fényképezőgép és valami kis becsvágy.
Én meg telefonnal fényképeztem.