Könyvesposzt

Azt kérdezi Kriszta és Starfokker, mit olvastam tavaly.

Ha tudták volna, hogy szellemet szabadítanak a palackból.
És vesszőparipa.
Mert olvasni jó dolog. Nagyon jó.
És én szeretem a jó dolgokat. Van amelyiket nagyon szeretem és az olvasás a legjobb jó. Na jó, az egyik.

És ezért ez a kérdés a számomra igen nehéz.
Utánaszámoltam, szerintem átlagban kijön a tavalyi évre kétnaponként egy könyv. Ez ugye nagyjából 180. De vegyünk csak 150-et, mert biztos volt olyan, amit tovább tartott kiolvasni, meg olyan is, hogy szimultán hármat rágtam.
Ezek közül ötöt kiválasztani, ez nehéz feladatnak minősül.
Inkább csoportosítok, így becsempészhetek ötnél többet.

Útikönyvileg nem könnyű eltalálni a szám ízét. De  Michael Palin minden könyvét élvezettel olvastam. Most épp a Himalája van soron, karácsonyi ajándék volt .
Szeretem a pasit. Ha nem lennének nyúlon túli érdemei, azt hiszem az útikönyvei miatt akkor is szeretném.
Az alapvető hozzávalókon túl van benne humor, irónia és az út folyamán megismert szokások, népek iránti mélységes tolarencia.
Csak ajánlani tudom, mindegyiket.

Az év felfedezettje számomra Alice Munro. Általában jobban szeretem a regényeket, ezek pedig novellák. Méghozzá mindenféléről. És nagyon jók. Van közte szomorú, szerelmes, meghökkentő, de mindegyiknek van egy különleges hangulata, amit nagyon élveztem. Valahol a polcon megvan a Szeret, nem szeret… is, de nem leltem. Azt is kedveltem.

Hogy a gasztrovonal se maradjon ki: Mark Crick: Kafka levese.
Először Picidzénél olvastam róla, aztán kisvártatva meg is vettem.

Nagyon élveztem, más könyvét nem olvastammég, de ha rátalálok, nem fogom kihagyni. Egyébként úgy alapban fotós, a könyvet is ő illusztrálta, -grafikákkal .
14, receptként is használható, „így írtok ti”.

Az év meglepetését a könyvespolcon találtam, olvasatlanul. Ilyen ritkán történik, feldolgozatlanul oda nemigen kerül semmi.
Neville Shute : Az örökség.
Egy fiatal nő története, aki második világháborús japán hadifogolyként végigjárja Malájföldet. Majd hazakerül Angliába, örököl egy halom pénzt, összebarátkozik ennek kapcsán az örökségét intéző ügyvédi iroda egyik idős tulajdonosával.
A neki elmesélt történetből tudhatjuk meg, mi történt vele.
De itt még nincs vége, a csavar most jön. Nem igazán háborús könyv, van benne némi romantika, de nagyon mértéktartóan, élvezetes stílusban és elegánsan megírt történet.
A tavalyi évben olvasott könyvek egyik legjobbja.

Magyar könyvek közül Rakovszky Zsuzsa:  A kígyó árnyéka. Sötét, nyomasztó, mély és összetett, tele  titkokkal, fojtott érzelmekkel. Apa vagy férj, gyerek vagy feleség?
Nem rosszkedv esetére való, felkavaró, izgalmas, bonyolult, remekül megírt.
A megjelenés évében volt némi felhajtás, aztán elült a por, pedig több figyelmet érdemelne.

Klasszikus: H.G. Wells: Mr. Polly lázadása.
Nagy meglepetés. Ebben is ott jön a fordulat, ahol már keresztet vet az ember az egészre. Nem mintha addig nem lenne élvezetes a történet, de azt gondoljuk, látjuk a csapást, amin haladunk. Hát nem. És humora is van, ami idáig nem tűnt fel.
Minden mondatát élveztem, miért nem találtam meg hamarabb?

Az év csalódásai.
William Wharton: Áttetsző és Joyce Carol Oates: Megtört szívek balladája. Mind a két író könyvei kiemelt helyen vannak nálam. Becsületből ezeken is végigrágtam magam.
Az én összesített toplistámon a Madárka igen előkelő helyen szerepel, valahol mellette van a Búcsú a szerelemtől. És akkor jön egy ilyen, mint az Áttetsző. Zavaros, érdektelen. Lehet hogy túl nagy várakozásal kezdtem neki, de tőle mást igényelnék. A nemrég megjelent könyvét már nem is merem megvenni.
Oates könyve ráadásul combosabb darab, ezzel még jobban küzdöttem, mint Whartonnal. Pedig ő is annyira jó. Úgy egyébként. Ez unalmas, vontatott.

A két legkülönösebb.
Bernard Werber: A hangyák.
Na, ilyet még sosem. Annyi kurfli van benne, hogy győzd  követni.
Látszólag normálisan kezdődik, Jonathan Wells házat örököl rovarbolond nagybátyjától.
Nincs is baj, amíg a mesékből ismert tiltás ellenére le nem merészkedik a pincébe. Innen nincs megállás, elkapja az örvény, menthetetlenül bevonódik.
Mitől pusztulnak az expedíciós belokani harcosok, miért csapnak le a
világvégi Őrök, mit őriz a drogdíler holyvabogár, mi után kémlelnek a slipukániak?
Csókoltatom az írót, sosem gondoltam, hogy belső szemlélője leszek egy hangyabolynak, hogy hangyaharcosoknak fogok drukkolni, meg azt sem gondoltam én sosem, hogy ilyesmit lehet így megírni.

Leonie Swann: Glennkill.
Na, ez a másik. Állati egy krimi. Megölnek egy pásztort. Mindenki részt vesz a nyomozásban, Sir Ritchfield, a főnök, Maude, a  kissé betoji számolózseni, Othello, aki kilóg a sorból, Heide, aki nem járatja fölöslegesen a száját, Miss Maple, a legokosabb, Zora, aki kilóg a csajok közül, de még Lane, a legfürgébb is.
Klasszikus krimi, csakhogy a fent felsorolt szereplők négylábúak, jelesül birkák.

Mind a két könyvnél ajánlom, könyvtári darabbal próbálkozzon a vállalkozó kedvű alany, tesztközönségemet ugyanis nagyon megosztotta mindkettő.

Ifjúsági szekció,  zsenge gyermek kedvencei, röviden.

Philip Pullmant Zsuzska ajánlotta, amikor ezügyben siránkoztam, utólag is háláskösz érte.  Akkor a film kapcsán még nem volt ismert a neve. Én is elolvastam az összes könyvét, igen jó, ajánlom nagyobbacskáknak.

P.B. Kerrtől A Lámpás gyermekei sorozat. Véletlen felfedezés, szintén elolvastam, szintén ajánlom, nagyobbaknak ezt is.

Ulysses Moore-sorozat (rá vagyunk állva a sorozatokra), ugyazokat tudom elmondani, mint a többire. Jól megírt, érdekes.

Mal Peet. Őrző. Na, ez már más tészta és nagyon büszke vagyok rá, hogy szorgos kutatás után önerőből felfedeztem. 9 évesen kapta, amikor tetőzött a fociláz és nem vonták el holmi dirtös mániák az energiákat.
Ezt olvasatlanul adtam oda, aztán pótoltam és láttam, talán még kicsi hozzá.
De nagyon tetszett neki, egyike a többször olvasott könyveknek, pedig nem egy nagyon könnyű darab.
Foci és misztika. Nagyon jó.

És a hab a tortán, a málna a habon.
A leghelyesebb könyvek egyike, amit gátlás nélkül ajándékozok az arra érdemeseknek, korosztálytól függetlenül.
Bájos, kedves, szeretnivaló.

Sam McBratney-Anita Jeram: Találd ki, mennyire szeretlek.

Na, és most ráülök a kezemre, mert majdnem belekezdtem az előszörre nem tavaly olvasott, de kihagyhatatlan könyvek taglalásába.

Miután jó sokat kotlottam a kérdésen, az idő elszaladt.
De mintha Chiliinél nem járt volna, és úgy emlékszem Ch&V-nél és a mostanság babázós Nemisbékánál, Eszternél és Zsuzsánál sem. Kíváncsi lennék az ő tavalyi könyvélményeikre is, ha van kedvük, energiájuk hozzá.
És Piszke, hallóhalló, Te mit?